This is the best summary I could come up with:
Így ugyan valóban reflektál az évi 14-16 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési balesetet eredményező magyar gyakorlatra, a probléma hátterében a rendőrségi ellenőrzések hiánya, az elavult szabályok, a laza bírságolási gyakorlat, végső soron pedig összetett társadalmi problémák állnak
Budapesten és nagyobb magyar városokban az összes szabály áthágására találunk példát, de a baleset kockázatát növeli az is, ha egy gyalogos váratlanul, takarásból lép az úttestre, esetleg sötétedés után sötét ruhát visel, vagy rossz a közvilágítás ott, ahol át akar kelni
Ugyanígy rontja a biztonságot az is, ha egy közeledő jármű vezetője nem az útra figyel, gyorsan hajt, nem veszi figyelembe, hogy nedves vagy csúszós az úttest, esetleg ezek a körülmények egyszerre állnak fenn
Zebradivat és gyalogosszabályokBudapest új közlekedésbiztonsági stratégiája szerint 30 km/órás sebességkorlátozást vezetnek be a mellékutcák egy részében, mert ennél a sebességnél jó eséllyel túléli a gyalogos, ha elütik, ugyanakkor a baleset kimenetelében jelentős tényező a jármű kialakítása is, tehát a SUV-korszak nem kedvez a biztonságnak
A témával rendszeresen foglalkozó Pető Attila Kreszprofesszor saját YouTube-csatornáján látható másik videójában azt mondta, hogy járművezetőként pedig a zebrákat úgy kell tekinteni, mintha az úttesten keresztben lenne egy másik, védett út, amelyen kizárólag a gyalogosok közlekedhetnek
A gyalogosbalesetek túlnyomó többsége a gyengébbik fél sérülésével végződik, ha zebrán történik, az okozó járművezetőt bűncselekményért vonják felelősségre, a büntetés pedig az előzményektől és a körülményektől függ, de sok esetben eltiltást és pénzbüntetést is tartalmaz
The original article contains 1,588 words, the summary contains 226 words. Saved 86%. I'm a bot and I'm open source!
This is the best summary I could come up with:
Az autóipari protekcionizmus begyújtása mögött a brüsszeli politika útvesztőinek térképészei elsősorban Emmanuel Macron francia elnök befolyását szokták felfedezni, aki az utóbbi szűk egy évben az Egyesült Államok és Kína iparpolitikája ellen is kikelt, és azt hangoztatta, hogy az EU-nak piaca védelmével és saját ipara erősebb támogatásával kell reagálnia arra, hogy Washington és Peking is önti a pénzt az iparba
A bejövő befektetéseket és cégfelvásárlásokat illetően 2020 októbere óta működik egy uniós program, amely a kritikus infrastruktúra és egyes stratégiai szektorok (védelmi ipar, repülőgépipar, robotika, félvezetők, mesterséges intelligencia, atomenergia, nano- és biotechnológia, stb
Hasonló potenciális problémával néz szembe az EU az Egyesült Államokkal szemben: az amerikai kongresszus zöldenergia-termelést, akkumulátor-, elektromosautó- és mikrocsipgyártást támogató iparpolitikai csomagjai hatására valóban jelentősen megnőtt az ipari beruházások volumene, ami a félelmek szerint szintén elvonzza majd az ellátási láncokat és csökkenti az európai exportlehetőségeket
Az ipar és az ellátási láncok védelménél pusztán gazdasági és technológiai biztonsági szempontból nagyobb gond, hogy más feltörekvő szektorokban az EU a pályán sincs: a mesterséges intelligencia, a mikrocsipgyártás, az akkumulátorgyártás vagy az internetes szolgáltatások esetében hatalmas a lemaradás Ázsiával és Amerikával szemben is
Orbán Von der Leyenre is azzal reagált, hogy nem biztos, hogy újra támogatják a bizottsági elnököt, mert „a saját politikai programját tolja előre anélkül, hogy egyeztetne a tagállamokkal geopolitikai témákban, az Egyesült Államokkal és Kínával fenntartott kapcsolatokban, háborús ügyekben és a szankcióknál
Hosszabb távon azonban a gazdaságbiztonsági szervezkedés mögött pont az a vágy áll, hogy egyre kevésbé lehessen zavarosban halászni a külgazdasági kapcsolatok terén, és a rövid távú haszonszerzést távlati stratégiai tervezés váltsa fel, a nagy nyugati gazdaságok érdekei mentén
The original article contains 3,156 words, the summary contains 261 words. Saved 92%. I'm a bot and I'm open source!