viobre

Üdv. Azért teszem fel a kérdést, mert néha egy-egy jó szakember tök jó tartalmakat tud kitenni, amelyekről nehéz tájékozódni a médiazajban. Egyfajta aljanlónak is szánom ezt, cserébe remélem, hogy hasznos követnivalót tudtok nekem ti is ajánlani. Bármilyen közösségimédia-oldal beleférhet, bár én elsősorban facebookra és youtube-ra szoktam csak járni. Elsősorban olyan oldalak érdekelnek, ahol tanulni lehet valami újat. Az sem baj, ha az érdeklődésemtől távolabb esik a téma.

Íme az én követési listám, előbb a különféle szakértők (FB):

• Rácz András: oroszország-szakértő, gyakran érdekes és ritkán olvasható adalékokat oszt meg a háborúval kapcsolatban
• Káncz Csaba: minden reggel közzéteszi "geopolitikai jegyzeteit", véleménye sarkos és szubjektív, de jó témákat szokott szemlézni, amiről máshonnan ritkán hallani;
• Zubreczky Dávid urbanista, helytörténeti és építészeti bejegyzéseit nagyon szeretem;
• Bardóczi Sándor: Budapest főtájépítésze (ha jól mondom a pozícióját), akit politikai oldalakon felül álló szaktekintélynek tartok;
• Vitézy Dávid: ugyanez, csak közlekedéspolitikában;
• Kemenesi Gábor: biológus, járványtannal kapcsolatos bejegyzései híresek lettek a pandémia alatt;
• Aszódi Attila: nukleáris szakember, aki annak ellenére megbízható tudású szakember, hogy ült már államtitkári székben is.

Közössegek (FB):

• Választási földrajz: néhány választási elemző érdekes szakmai oldala;
• Diétás Magyar Múzsa: jogász és közgazdász szerzők oldala, ahol főleg azokat a posztokat szeretem, amikor nem csak azt fejtegetik, mi szar, hanem észszerű alternatív elképzeléseket, célokat írnak meg;
• Közlekedő tömeg: közlekedésszakmai egyesület, általában gyorsabban reagálnak a közlekedésszammai eseményekre, mint a sajtó zöme, szakmaiságuk és kommunikációjuk is jó;
• A4-es ország: szatírikus oldal, ahovámindenféle A4es lapon kicelluxozott üzenetet lehet kiposztolni, én szeretem a szellemes társadalomkritikai jellege miatt.

Esetleg van még köztetek, aki a fentieket követi, szereti, netán utálja valamiért? Van olyan, amit gyakran olvastok, és ajánlanátok? Én most csak FB-t listáztam, de más platform is beleférhet.

• Az ELTE Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratóriumában molekuláris képalkotó módszerekkel tártak fel új jelensegeket a fehérjék egy sajátos térszerkezeti formájáról, az amiloidállapotról. Perczel András kutatócsoportja rámutatott, hogy ez a térszerkezet (amelyben a fehérjék laposra csomagolódnak) hasznos lehet egyes, vércukorszintet szabályozó hormonok raktározásában és felszabadításában: a sűrűn pakolt fehérjék egy kis savas kémhatású membránnal körvezárva várják, hogy a vérbe jussanak, ott a semleges pH miatt szétcsomagolódjanak és tömegesen hatást keltsenek.[1]
• Idén májusban, a Szélkerék-galaxisban történt "platós fénygörbéjű" csillagrobbanás történt. Ennek az a fő jelentősége, hogy ezen események felhasználhatók egy-egy galaxis távolságának pontosítására és a csillagfejlődés késői szakaszainak, a csillagok anyagvesztési folyamatainak, valamint a kozmikus por keletkezésének tanulmányozására is. Szalai Tamás, az SzTE és Schuyler Van Dyk, a Caltech kutatója a robbanást megelőző infravörös NASA-felvételek alapján azonosította a szülőobjektumot, amellyel jelentősen hozzájárultak az esemény megértéséhez.[2][3]

[1] https://mta.hu/tudomany_hirei/magyar-terszerkezet-kutatok-tartak-fel-az-egeszseges-amiloidok-molekularis-mukodeset-113125

[2] https://www.csillagaszat.hu/hirek/magyar-kutatok-is-vizsgaljak-a-kozeli-galaxisban-robbant-voros-szuperorias-csillag-titkait/

[3] https://www.astronomerstelegram.org/?read=16042

• Magyar kutatók részvételével folyik a kutatás a müon mágnesesmomentum-anomáliájának megismerésére. A Fermilabban, a Wuppertali Egyetemen és idehaza a Wigner FK RMI-ben dolgozó kutatók szerint jelenleg a részecskegyorsítós mérések pontosabbak, mint ami a részecskefizikai standard mobellből számolható. Az tehát egyelőre nem dönthető el, hogy a kísérleti eredményeik megmagyarázása a standard modellen belül a kvantumszíndinamikai elmélet pontosításával, vagy teljesen új fizikai kölcsönhatás bevezetésével lehetséges.[1]
• E hónapban publikálta az eredményeit[2] egy nemzetközi kutatócsoport, amely az élet kialakulásának kémiai feltételeit kutatja. A kutatócsoport tagja, Szathmáry Eörs evolúcióbiológus az MTA oldalán számolt be az eredményről, miszerint az önfenntartó autokatalízis (egyfajta öngerjesztő, katalizált kémiai folyamat) és a kompartmentalizáció (vagyis a sejtszerű, elkülönült struktúrák létrejötte, növekedése és szaporodása) egy rendszerben is megvalósulhat. Ez fontos lépés afelé, hogy az élet keletkezésének biológiai leírása mellé kémiai interpretáció is társuljon.[3]
• A születő eruptív csillagok (amelyek fénygörbéjén évtizedes időshálán is lehetnek 2-5 magnitúdójú fényesedések) keletkezése közbeni tömegnövekedésének tanulmányozásához fontos lenne minél több megfigyelést tenni, azonban jelenleg mindössze 50 ilyen objektumot figyeltek meg. A Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA által üzemeltetett Gaia űrszonda adatait használva egy detektálási eljárást dolgozott ki, amellyel a gyorsan változó fényességű csillagok között ilyen születő csillagok azonosíthatók.[4] Több friss publikáció között szerepel Nagy Zsófia és szerzőtársai eredménye is.[5]

Források: [1] https://qubit.hu/2023/08/17/magyar-kutatok-nincs-szukseg-otodik-fajta-kolcsonhatasra-ahhoz-hogy-megmagyarazzuk-a-muonok-furcsa-viselkedeset [2] https://www.nature.com/articles/s41557-023-01276-0 [3] https://mta.hu/tudomany_hirei/magyar-akademikus-reszvetelevel-kerultunk-kozelebb-az-elet-keletkezesenek-megertesehez-113101 [4] https://www.csillagaszat.hu/hirek/magyar-kutatok-friss-eredmenyei-fiatal-csillagok-kitoreseit-eszleltek-a-gaia-urobszervatoriummal/ [5] https://arxiv.org/abs/2307.01629

Néhány érdekesség a magyar kutatók mindennapjaiból.

• Az MTA EK MFA intézet munkatársai új eredményeket értek el az atomi rétegenként felépített nanoanyagokkal kapcsolatban. Az intézetben a világon elsőként sikerült pásztázó alagútmikroszkópos (scanning tunneling microscope, STM) mérésekkel atomi felbontásban megfigyelni különböző 2D kristályok, köztük a félvezető molibdén-diszulfid (MoS2) felületén kialakuló önszerveződött molekularéteg szerkezetét és összetételét.[1] A félvezető nanoszerkezetek az elmúlt 20 év tudományos slágertémái közé tartoznak világszerte, a témában a magyar kutatók is komoly kísérleti és elméleti eredményeket érnek el. További kutatások az intézet honlapján olvashatók.[2]
• 2023 júniusában Budapesten tartották az MTA Kommunikáció- és Médiatudományi Osztályközi Állandó Bizottsága angol nyelvű workshopját, amelynek témája az volt, hogy hogyan jelenik meg a** pokol és a mennyország** a teológiában, a művészetben, illetve napjaink médiafelületein. A konferenciakiadványban szereplő tucatnyi előadás nem csak a téma történeti áttekintését nyújtja, de megtudhatjuk, milyen tudati folyamatokra hat a túlvilágképünk, vagy hogy mit adhatnak hozzá a témához az AI-val generált képek. [3]
• Ajánló: április 24-én Cserti József adott elő az ELTE "Atomogktól csillagokig" előadássorozatán, ahol igyekezett minél komolyabban venni a laposföldelméleteket, majd levezetni a fizikai konzekvenciákat.[4]

[1] https://www.ek-cer.hu/2023/06/23/ujszeru-nanoszerkezetek-elekronika-gyartas-hidrogenkatalizis/ [2] https://www.nanotechnology.hu/ [3] http://www.hunfi.hu/nyiri/IM/IM_Booklet.pdf [4] https://www.youtube.com/watch?v=eEOV0i8tuuo

Az esetleges problémákat megelőzendő. /s