This is the best summary I could come up with:
Ennek a 2016 nyarán hatályba lépett módosítása előírta, hogy az érintett intézményeknek kiberbiztonsági okokból évente tanúsíttatniuk kell a rendszerüket: meg kell bízniuk egy külső céget, amely átvizsgálja a rendszert, és tanúsítja, hogy az megfelel az előírt biztonsági követelményeknek, azaz kellőképpen ellenálló a kiberfenyegetésekkel szemben
Nyilvánosan elérhető adatok, iparági információk és a területet ismerő szakértők segítségével rekonstruáljuk, hogyan állt elő ez a helyzet, és milyen módon termelődött újra az évek során, a rendelet 2016-os személyre szabásától a 2020-as finomhangolásán át az idén júliusi bebetonozásáig
A friss módosítás visszatér az alapokhoz, és az MNB-listára kerülés feltételéül már azt szabja, hogy a tanúsítani kívánó cég felkerüljön a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által vezetett listára mint magas megbízhatóságú megfelelőségértékelő szervezet
A Javelin mögött bonyolult máltai-ciprusi cégháló állt, amelynek egyik láncszeme a Panama-iratokban is feltűnt, de a végső tulajdonos kiléte ismeretlen volt, és ezt a nemzetbiztonsági szolgálatokat akkoriban felügyelő Pintér Sándor belügyminiszter sem látta indokoltnak nyilvánosságra hozni
Csak ez a két intézmény eddig 430 millió forintot fizetett a cégnek az informatikai rendszerei tanúsítására (ebben az Eximbank idei szerződése még nincs benne, mert az általuk rendszerint ősszel kiírt közbeszerzés cikkünk írásakor még nem jelent meg)
A korábban tűzközelbe került Certopnak a szükséges akkreditációi megvannak, de éveket kell várniuk, hogy újra a tanúsítás közelébe kerülhessenek ebben a szektorban – ha maradt még egyáltalán ilyen ambíciójuk –, más szereplőknek pedig, amelyek eddig nem próbálkoztak, olyan magasra helyezték a belépés idő- és erőforrásbeli küszöbét, hogy gyakorlatilag kizárták őket a részvételből
The original article contains 2,886 words, the summary contains 242 words. Saved 92%. I'm a bot and I'm open source!